TÉNY: Az objektív által rajzolt kör (kép), egy azonos gyártót és objektívet, gépbeállítást, tárgytávolságot feltételezve ugyanaz APS-C és FULL FRAME vázon is, csak más méretű képet vágnak ki belőle az érzékelők:

Tehát a képeken szereplő háttér elmosás, sőt maga a kép ugyanaz, csak az egyiknél több látszódik, a másiknál kevesebb.

A következő tesztet csináltam:

3 db kép készült:

• Az első kép 5D-vel (FF)
• A második 450D-vel (1,6x crop) -azonos tárgytávolsággal az első képhez képes.
• A harmadik képnél pedig az 5D-t közelebb vittem, hogy “ugyanaz” legyen a képen, mint a croppos vázzal készült képen – nem azonos tárgytávolság az előzőekkel.

5D+85mm F1.8

450D+85mm F1.8

5D+85mm F1.8 KISEBB TÁRGYTÁVOLSÁG!

A következő kép az előző képekből  kivágott részletek összehasonlítása:

(AZONOS TÁRGYTÁVOLSÁG)

(FULL FRAME-EL KISEBB TÁRGYTÁVOLSÁG ESETÉN)

Ezen a képen már egyértelműen látszik, hogy igen, valóban jobban elmossa a hátteret a nagyobb érzékelőjű gép, de ennek nem az érzékelő mérete a közvetlen oka, hanem az, hogy a nagyobb látószög miatt közelebb kell/tudunk menni, ha ugyanazt szeretnénk a képen látni, mint a croppos vázon. Azt pedig tudjuk, hogy a tárgytávolság csökkentésével csökken a mélyélesség is.

A debreceniek számára ismerős lehet az Egyetemi templom látképe. 1941-ben építették, a korlátos rész, ahova mi felmentünk, 37,5 méter magas.

Először egy csigalépcsőn át egy emeletnyit haladtunk felfele, amikor is  megérkeztünk a torony belsejébe. Felfelé pillantva az alábbi látvány fogadott minket:

Így képen nem tudom mennyire adja vissza, de élőben nagyon magasnak tűnt. A lépcsők régiek voltak, porosak, madárürülékesek. Elindultunk felfelé. Igazából az elején nem volt probléma a  lépcsőzéssel, de amikor a közepénél lefele pillantottam, éreztem, hogy  hiba volt, jobban szedtem a lábam. Nem is annyira csak a magasság volt az ijesztő, hanem a ki tudja hány éves lépcső, meg korlát (ami mozgott meg nyikorgott).

A következő szinten a templom órája volt található belülről, ami számomra újdonság volt, sosem láttam még ilyet. Az embereknek mindig feltűnik, ha egy templom órái nem egyszerre járnak. Ennél a templomnál ez nem fordulhat elő, ugyanis 1 közös hajtása van a mutatóknak, amit egy kis villanymotor mozgat (ennek a vezérléséhez tartozó elektronika ott helyezkedik el alatta) , fölötte pedig egy lámpa, ami a világítást biztosítja, hogy este kívülről látható legyen az óra skálázása.

A motortól és az “osztómű”-től 4 tengely továbbítja az órák mechanizmusába a percmutató mozgatásához szükséges elfordulást.

A templom utolsó lépcsőjéhez értünk, aminek egy foka el is volt törve (ez azért minden volt, csak nem megnyugtató).  Érdekes látvány (és szag) fogadott minket, 2 kismadár ült egy fészekben, természetesen nem bántottuk őket, hozzájuk sem értük, csak távolról figyeltük.

Őket elhagyva felértünk a tetőre, ahol egy korlát is védett minket a lezuhanástól, a következő képek ott készültek:

Ez a kép megrendezett jelenet, valójában nem féltem (ennyi) a magasságtól.

Túléltem. De nem javaslom tériszonyosoknak. NAGYON NEM. (Na nem mintha amúgy oda bárki felmehetne:D)

A következő tesztben a 85mm 1.8-as obimat próbáltuk ki 2 különböző vázon, Canon EOS 40D-n, és EOS 5D-n.

A két gép érzékelője közötti különbségek:

40D vs. 5D, ebben a sorrendben:

Effektív pixelek száma: 10,1 millió vs. 12,7 millió

Érzékelőméret: 22,2 x 14,8 mm (3,28cm²) vs. 36 x 24 mm (8,64cm²)

Pixelsűrűség: 3,1 MP/cm² vs. 1,5 MP/cm²

A következő tesztkép F1.8 blendénél készült, a bal oldali  40D-vel, a jobb oldali 5D-vel. Hogy kb azonos legyen a két kép tartalma, az 5D-vel közelebb mentem az autóhoz.

Katt a képre a nagyításért.

Mindenki láthatja a lila csíkot (kromatikus aberráció), és a kontrasztszegénységet a rendszámon.

Egy  kisebb CMOS érzékelőn ugyanazon objektívvel, ugyanolyan beállításokkal, sokkal több leképezési hiba jelenhet meg. Innen is látszik, hogy ezek a régi objektívek, mint pl az EF 85mm 1.8, még filmes, vagy Fullframe vázra lettek tervezve. Természetesen ma már sorra jelennek meg a régi objektívek felfrissített változatai, mint ugye pl a 16-35 2.8 II, 70-200 2.8 II, amik igyekeznek a nagyobb felbontású érzékelőket is kiszolgálni.

Természetesen a Fullframe  gépnek is van sok hátránya az APS-C-hez képest, például sokkal jobban vignettál minden objektív, és a képsarkokban, széleken nem lesz olyan éles, mint egy 1.6x kivágású gép esetén. Kinek mire van szüksége vagy pénze…

Kicsit elmaradtam a blogolással, bár nem is igazán hiszem hogy van bárki, aki olvassa:D
Nyáron, testvérem esküvője előtt vettem használtan egy 17-40-et, mást nem is nagyon tudtam volna “elérhető” áron venni, hiszen Fullframe vázra ez van, vagy 16-35mm F2.8, de az egy 100-assal drágább. Sokan fikázzák ezt az obit, hogy alig jobb APS-C-n, mint a kitobi rajzolata, pláne ha azt is nézzük, hogy egy kitobi ujonnan 40.000, ez meg 200.000 körül mozog. Csak ugye mindenki elfelejti, hogy a 17-40 NEM APS-C-re készült objektív, hanem Fullframe-re vagy APS-H szenzorméretű gépekre. Ezeken viszont ebben a látószögben véleményem szerint kitűnően szerepel, később erről ha lesz rá módom, tesztet teszek közzé (pl 5D+ 17-40 vs. 40D+ Sigma 10-20, vagy Canon 10-22)

Pár vele készült kép:

Első tapasztalatok közé tartozik, és számomra a legmeglepőbb volt az, hogy a 85/1.8-as objektiv hibáját APS-C-n, a lágyságot 1.8-on és a CA-t immáron majdnem teljesen elfelejthetem. Sokkal szebb az objektív rajza ezen a vázon, viszont nagyobb a vignettálás, amit persze ha akarok, DPP-vel utólag el tudok tüntetni szoftveresen.

Másik fontos szempont a zaj. Magától értetődő, és aki benne van tudja, hogy ezeknek nagyobb érzékelős gépeknek sokkal zajmentesebbek a képei, mint a kisebb cmos-sal ellátott társaiknak. Tapasztalatom szerint ami 40D-n ISO 400-as zajszint volt, az 5D-n ISO 800-1000 közé tehető. Ez nem csak a nagyobb érzékelőnek köszönhető, hanem annak, hogy felannyi pixel van ugyanakkora egységnyi területen.

Hamarosan folyt. köv.

Itt volt az ideje, hogy “élesben” is kipróbáljam az objektívet.  Az idő borongós és hideg volt, 2 fok. Mondanom sem kell, a kezem hamar hozzáfagyott a 40D magnézium vázához, és ezen már a később felvett bőrkesztyű sem segített sokat. De nem adtam fel, ha már ott voltunk… Körbejártuk a Vekeri-tavat, és meg-megállva lövögettem a képeket a leányzóról. Sajnos a fény is fogyásnak indult idővel, tekintve hogy késő délután volt, meg a hideg is ellenünk dolgozott, így nem tudtam annyit fotózni, mint amennyit szerettem volna, de azért lett kép így is bőven. Az objektívvel tökéletesen meg vagyok elégedve, hozza az elvárt szintet. De még majd ki kell próbálnom több fénynél, hogy jobban le lehessen rekeszelni, mert most olyan 3 felé nem nagyon tudtam vinni ISO400 nál. Köszi Vivi!

Íme pár kép:

Tavaly már vásároltam egy ilyet, de sajnos elcseréltem egy USM-hibás 70-200 F4-re. Kár volt, de akkor nem használtam volna ki a fix obi adottságait, jó vételnek tűnt a telezoom.

Idénre tervezek pár esküvő-fotózást (volt tavaly is), így véleményem szerint sok hasznát veszem majd a fixnek. Tavaly 70-200 2.8L-el (kölcsön) és kitobival fotóztam. A 2.8-as nagy csalódás volt, f4 alatt nagyon lágy volt. Pár képet próbálgatásképpen lőttem is a 85-össel:

Íme a kép: